A Samsung SDI biztonsági jelentésének soron kívüli felülvizsgálata, a telephely és annak bővítése céljából újonnan létesült veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó katasztrófavédelmi engedély megadásával kapcsolatos közmeghallgatás megtartására kerül sor.
Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam korábban megállapodásra jutott, melynek értelmében 2035-től nem lehet új, belső égésű motorral hajtott kisteherautókat és személygépkocsikat értékesíteni. Az EU akkori elnöki posztját betöltő Csehország közölte, a tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalói megállapodtak abban, hogy az autógyártóknak 2035-ig 100 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentést kell elérniük. Ez gyakorlatilag megtiltaná a benzin- vagy dízelüzemű új személygépkocsik és kisteherautók értékesítését a 27 országból álló blokkban. A döntést 2026-ban még egyszer felülvizsgálják majd.
Az Európai Parlament 2022. június 8-án szavazta meg, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. Azaz az Európai Unió eldöntötte, hogy csakis elektromos autók járhatják majd Európa útjait.
A Párbeszéd országgyűlési képviselője, Szabó Rebeka szerint még más alternatív megoldások is előjöhetnek, nem biztos, hogy az elektromos autóké a jövő. Ebben igaza van, de a többi alternatív megoldás annyira kezdetleges, hogy esélyük sincs arra, hogy 20-30 éven belül széles körben elterjedjenek. Tehát akkumulátoros autókra épül majd Európa közlekedése.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője szerint elfogadhatatlan, hogy újabb „akkumlátor” gyárakat akarnak hazánkba telepíteni. Szerencsére, senki sem akar „akkumlátor” gyárat, mivel olyan nincs. Akkumulátor gyár van.
A debreceni új akkumulátor gyárral mindenben megegyező technológiát alkalmazó gyárat nyitottak meg pár napja a németországi Türingia tartományban. A gyárban éves szinten 350 ezer elektromos autóhoz elegendő akkumulátor csomagot állítanak majd elő.
A türingiai zöld környezetvédelmi miniszter az engedélyezési eljárást is gyorsította, és kifejezetten „zöld akkumulátorgyárként” hivatkoznak az egészre.
A baloldali Bodo Ramelow tartományi miniszterelnök a CATL Debrecenbe tervezett, jóval nagyobb kapacitású üzemével kapcsolatban az ünnepségen a magyar közmédiának elmondta: „a kereslet várható lendületes növekedése alapján nagyon helyesnek tartja, hogy a kínai cég Türingia után partnerországukban, Magyarországon is megjelenik, és még nagyobb beruházást hajt végre.”
A türingiai gazdasági miniszter szerint „egy ilyen megaberuházás jelentőségét egyszerűen nem lehet eléggé hangsúlyozni. Lehet, hogy éppen ennek köszönhetően történik meg végre a technológiai áttörés az elektromos mobilitásban Németországban”.
Németországban jónak ítélt, és környezetvédelmi szempontból megfelelő technológia a magyar ellenzéki pártok szerint „bolygógyilkos borzalom”.
Vargha Nóra fóti önkormányzati képviselő, mint szervező hirdeti a holnapi gödi közmeghallgatást saját Facebook eseményeként. A korábban számos párt színeiben tündöklő, jelenleg éppen Momentum-közeli képviselő asszony biztos nem olvasott utána a dolgoknak, különben nem írt volna olyat, hogy „bármi kerül a levegőbe a Samsung gyárból, annak a nagy része Fót fölé érkezik.”
Balogh Csaba, Göd volt momentumos polgármestere saját Facebook oldalán tette közzé tavaly nyár végén, hogy egy gödi egyesülettel szemben a Greenpeace nem talált NMP-re utaló nyomokat 3 gödi mérőpont egyikén sem. Hlavács Judit, képviselői mandátumáról lemondott ellenzéki képviselő szerint ugyan „Gödön nem a Fidesz ellenzéke vezeti a várost”, de azért legalább a Greenpeace-t ne tekintsük a kormánypárt holdudvarának.
Szintén Balogh Csaba polgármester tette közzé azt a levegőminőség vizsgálati eredményt, amely szintén nem talált szennyező anyagot Göd levegőjében.
„MEGÉRKEZTEK AZ EREDMÉNYEK:
MEGFELELŐ A LEVEGŐ MINŐSÉGE GÖDÖN!
A májustól júniusig tartó légszennyezettség mérés elemzésének megérkezett az eredménye, amiből kiolvasható, hogy milyen egészségre káros anyagokból (szálló por, nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid, ózon, benzol, toluol, etil-benzol, m+p-xilol, o-xilol) mennyit tartalmaz a levegőnk. A mérést a Termálfürdőnél végezte a Kormányhivatal az Önkormányzat kérésére, mivel itt tudtuk megoldani a folyamatos áramellátást, illetve több szakmai szempontból is ezt találták a szakértők megfelelőnek elhelyezkedése miatt.
A mérés eredménye alapján a levegő minősége megfelelő, az egészségügyi értékhatártól messze elmarad a legtöbb anyag. Az egyetlen figyelmeztető jel az ózon magas szintje, amely megközelíti a kritikus értéket. Ez alapvetően nyári probléma, a napsugárzás és az autók által kibocsájtott gázok kölcsönhatása miatt alakul ki.”
Azt is állítja Vargha Nóra, hogy „újabb csarnokokkal bővül a gödi Samsung gyár.” Ezzel szemben az igazságot a zöldpárti LMP-s Fülöp Zoltán írta le, amikor határozottan cáfolta, hogy további bővítést tervez a Samsung SDI Gödön.
Tavaly tavasszal hatalmas baloldali média dömping szólt arról, hogy szinte mérhetetlen mennyiségű NMP szennyezést mutatott ki egy egyesület 3 db gödi kútban. Az akkor megjelent cikk többek között már magzat halált is vizionált. Fülöp Zoltán LMP-s képviselő által kezdeményezett hiteles talajvíz vizsgálatok azonban nem mutattak ki szennyeződést egyetlen gödi kút esetében sem.
A Momentum egy múltheti sajtóbeszélgetésen nyíltan is megüzente, hogy ezekkel az ügyekkel akarnak támogatókat szerezni.
„…a debreceni akkumulátorgyárról szóló helyi népszavazáson… Az LMP végül nem vette fel az íveket a jóváhagyott kérdésekkel… Ha (a Momentum) zöld utat kapnak, a frakció Gelencsér szerint lényegében Debrecenbe költözik, hogy teljes gőzzel ráfeküdjenek a kampányra. Nem lesz könnyű bő 30 ezer aláírást összegyűjteni, de ha összejön és a helyiek nemet mondanak, az komoly politikai fegyvertény lesz, egyben súlyos vereség a kormánypártnak: ha a helyiek ellenében is megépül a gigantikus akkumulátorgyár, a Fidesz jelentősen meggyengül Debrecenben…a párt a klímaváltozás és a környezetpusztítás miatt aggódókat tekinti az egyik legfontosabb potenciális szavazórétegének….inkább Pest megyére és a megyei jogú városokra koncentrálnak, ahol eleve jobbak a pozícióik.” (444.hu)
Érdekes, hogy a választási programjában a Momentum még teljesen más véleményen volt.
Az Új Magyarország Terv – ami kicsit hasonlít Gyurcsány Ferenc 2006-os Új Magyarország Programjára – című kampányanyagukban még arról vizionáltak, hogy „fellépünk a közlekedési levegőszennyezés ellen”, illetve, hogy „az éghajlatromboló kibocsátások csökkentésében nekünk is részt kell vállalnunk, ezért Magyarországnak legkésőbb 2050-re klímasemlegessé kell válnia…A kormány terve nem elég ambiciózus, ezért mi a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt 40%-ról 55-60% közé emeljük. Emellett célunk, hogy a levegőszennyezés az egész országban az egészségügyi határértékek alá kerüljön.” A kibocsájtás csökkentést és a közlekedési levegőszennyezés elleni fellépést korábban – nagyon helyesen – támogató párt ma már az elektromos autózás alapját jelentő hazai akkumulátor gyártás legnagyobb ellenzője lett. Vajon lesz momentumos aláírásgyűjtés egy hazai olimpia megrendezéséért?
Hivatalos – részben momentumos megrendelésre készülő – mérések szerint tehát sem a levegőben, sem a talajvízben nem mutatható ki veszélyes anyag a működő gödi gyár környezetében. A gödi akkumulátor gyár eddigi működése alatt kibocsájtott veszélyes anyagot még egyetlen hivatalos mérés sem tudott kimutatni, legyen az a mérés ellenzéki önkormányzati, vagy állami mérés.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez a kiemelt figyelem nem más, mint ellenzéki cicaharc. A Demokratikus Koalíció által megkezdett, a többi ellenzéki párt kárára történő offenzívára próbálnak meg választ adni a kisebb pártok. Az identitásukat kereső és a DK-val versengő ellenzéki pártok megtaláltak a felemelkedésük Szent Grálját az akkumulátor gyárakban.
2024-ben nekik a lét a tét.
Közmeghallgatás helyszíne: Duna-part Nyaralóházak (2132 Göd, Jósika u. 14. Színházterem)
Közmeghallgatás időpontja: 2023. január 31. 16:00 óra
