Dunabogdány és Kisoroszi közötti kerékpáros Duna-ág híd tervezése előrehaladott fázisba ért: a projekt megkapta az építési engedélyt.
A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2021 májusában a Speciálterv Építőmérnöki Kft.-t bízta meg a Duna-ág híd és kapcsolódó úthálózat teljes körű tervezési munkáival. A tervezés során a tanulmánytervek újragondolásával kellett optimális javaslatot adni a szentendrei Duna-ág hídjára és a szükséges környezetvédelmi egyeztetések, illetve eljárások lefolytatásával megszerezni az építési engedélyt, majd annak alapján a kiviteli terveket is elkészíteni.
A kiválasztott hídszerkezet számos előnnyel bír
A korábbi tanulmánytervek több helyszínen vizsgálták a legkisebb környezeti zavarással járó hídszerkezet és keresztezés lehetőségét. Az érintett településekkel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi szakemberekkel történő egyeztetések eredményeként a kisoroszi oldalon a Hajós utca nyomvonalán haladó, míg a dunabogdányi oldalon a vízmű területének felhasználásával kialakított hídfőbe csatlakozó nyomvonalat választották ki.
Az út a nyugati oldalon a Duna-parton halad, látványos szakaszát képezve az – Atlanti-óceán francia partjait a Fekete-tenger romániai részével összekötő – EuroVelo 6 kerékpáros útnak. A csatlakozó útszakaszok tervezésénél a meglévő természeti értékek megőrzésére kiemelt figyelmet fordítottak.
A hídszerkezet tervezésénél a tájba illeszkedés, a transzparencia és a könnyedség volt az elvárás a gazdasági szempontokon kívül. A Speciálterv mérnökei végül egy önmagába horgonyzott függőhidat javasoltak, illeszkedve a helyszín kihívásaihoz.
Pál Gábor, a híd tervezője elmondta, e hídszerkezet egy ritka csoport tagja a függőhidakon belül. A klasszikus függőhíd főkábelei egy – a híd mögött található lehorgonyzó – tömbbe vannak bekötve. Ilyen szerkezet az Erzsébet híd vagy a márciusban átadott, világrekordernek számító, törökországi 1915 Çanakkale híd.
Ezzel szemben az önmagába horgonyzott függőhíd (self-anchored suspension bridge) esetében a főkábel a hídpályát alkotó főtartóba van bekötve. A híd látszólag azonos megjelenésű a klasszikus függőhíddal, azonban a kialakításnak számos előnye van. A legfontosabb, hogy
elkerülhető a lehorgonyzó tömb, mely a híd alépítményeinek mennyiségeit és így a költségeit is jelentősen csökkenti. A helyszínen továbbá kiemelt előnyként jelentkezik, hogy a kisebb alépítmény, kisebb környezeti zavarással jár.
A hídon kialakított pihenőpontok nagy sikernek ígérkeznek
„A szerkezettípus kiválasztásán kívül a részletek kialakításában is különös gonddal jártunk el” – mondta a tervező.
„A pilon magasságát igyekeztünk minimalizálni, ezzel is növelni a tájba illeszkedést. A pilon magassága így alig haladja meg a környező parti fák vonalát.”
A híd támaszkiosztása 60 méter+160 méter+60 méter=280 méter. Ilyen nagy nyílásoknál a gyalogos és kerékpáros hidak esetében kihívásként jelentkezik a karcsú pálya merevítési igénye és annak dinamikai elhangolása. A híd fő részei
- a vasbeton hídfők és mederpillérek,
- az acélszerkezetű pilonok,
- az acél merevítőtartó,
- illetve a merevítőtartó és a piloncsúcsok között futó vezérkábelek,
- valamint az 5 méteres kiosztású függesztőkábelek.
Az alkalmazott oldalra döntött pilonok ferdeségéből adódó döntött kábelsík növeli a felszerkezet vízszintes merevségét. A pilon és a főtartó minimalizált, esztétikus kialakítással ad természetes megoldást a műtárgynak – részletezte Pál Gábor.
A részletek kialakítása során is a függőhíd formai egyszerűségének a kihasználása és a minimumra törekvés vezette a tervezést. Funkcionális extraként a pilonok környezetében kialakított pihenőpontok építése jelenti a kerékpáros turisták által használható többletet.
„E pihenőpontokat ezidáig csak a Speciálterv Tisza-tavi hídjain alkalmazták, a kerékpárosok szerint nagy sikerrel. A hídon elhelyezett pihenőhely lehetőséget teremt a természet és a hídszerkezet megcsodálására, divatos szóval „selfie-pont”- ként használható” – tette hozzá a tervező.
Jelenleg a híd kiviteli tervei készülnek, melyek befejezésével a tervezési fázis lezárul.
forrás: Pest megye, Magyar Építők
