Újabb politikai támadás érte Magyarországot Brüsszelből – ezúttal egy olyan törvénytervezet miatt, amelynek alapjait több nyugat-európai országban is sikerrel alkalmazzák. Az átláthatóságot növelő, külföldi támogatások átláthatóságára vonatkozó jogszabályi javaslat miatt Magyarország került ismét az Európai Parlament célkeresztjébe. A bírálók szerint a törvény „korlátozza a civil szervezetek működését”, míg a magyar kormány és a jogszabály támogatóinak érvelése szerint a cél csupán az, hogy a külföldről finanszírozott szereplők befolyása átláthatóbbá váljon – ahogy az több nyugati demokráciában is elvárás.
A törvénytervezet mintájául szolgáló rendszerek nem ismeretlenek Európában. Franciaországban és Írországban is léteznek olyan jogszabályok, amelyek a civil szervezetek és politikai szereplők külföldi finanszírozásának átláthatóságát biztosítják. Sőt, az Egyesült Államokban már régóta működik a FARA (Foreign Agents Registration Act) nevű törvény, amely még szigorúbb szabályokat ír elő az idegen érdekeket képviselő szervezetekre. Ennek ellenére Brüsszel úgy döntött, hogy a magyar tervezet „ellentétes az európai értékekkel”.
Borvendég Zsuzsanna: „Semmi szokatlan, csak a szokásos ügymenet Brüsszelben”
Borvendég Zsuzsanna, az Európai Parlament magyar képviselője élesen bírálta az eljárást. Mint közösségi oldalán írta:
„Derült égből villámcsapás, vagyis semmi szokatlan, csak a szokásos ügymenet itt, Brüsszelben. Miközben az Európai Bíróság ítéletet hoz Ursula von der Leyen ellen, az erről szóló vitát leszavazza a többség, mert miért is kellene ezzel foglalkozni. A globalista korrupció, az jó korrupció. De Magyarország jó téma bármikor, így ezt azonnal napirendre lehet tűzni.”
A képviselő elmondása szerint a vitát őrült sietséggel vették napirendre, szinte az utolsó pillanatban került fel a hozzászólók listájára, és mindössze harminc másodpercet kapott felszólalásra – amit végül egy frakciótársa megosztott vele saját idejéből. Ez is jól mutatja, hogy valójában nem érdemi párbeszéd zajlott, hanem inkább politikai színjáték.
Borvendég szerint ez újabb példája a nyugati politikában tapasztalható kettős mércének:
„Van a rossz külföldi befolyás a liberálisok szerint, amikor egy rendszerkritikus politikai erő kap valahonnan támogatást, és van a jó külföldi befolyásolás, amikor a saját globalista hálózatukat támogatják.”
Kettős mérce és politikai zsarolás
Az eset ismét rávilágít arra, hogy Brüsszel gyakran nem jogi, hanem ideológiai alapon ítéli meg a tagállamok döntéseit. Amit más országoknál természetes és elfogadott gyakorlatként kezelnek, az Magyarország esetében azonnal „demokráciát veszélyeztető” lépésként kerül a reflektorfénybe. Nem először tapasztaljuk ezt – és minden bizonnyal nem is utoljára.
A magyar kormányzat álláspontja világos: az állampolgároknak joguk van tudni, kik, milyen érdekek mentén befolyásolják a közéletet. Ha ez Franciaországban vagy az Egyesült Államokban elfogadott gyakorlat, akkor hazánkban sem lehet rá okunk szégyenkezni. Sokkal inkább kérdést kell feltennünk: miért fáj ez Brüsszelnek?
A válasz egyszerű: az átláthatóság csak addig fontos, amíg az nem a globalista hálózatokat érinti. Amint a saját érdekköreik kerülnek reflektorfénybe, hirtelen „aggódni kezdenek a demokráciáért”.
Vita Brüsszelben, vita Budapesten
A magyar Parlement tegnap tárgyalta az átláthatósági törvényjavaslatot, amely miatt a brüsszelben „magyar ellenes” napot tartottak. A törvény fontossága jól látszik abból, hogy a vita az egyáltalán nem érdekelte az ellenzéki képviselőket.
