Ahogy közeledik a húsvét, a keresztény világban egyre több ünnepnap kap különleges jelentőséget. Ezek közül az egyik legfontosabb a Nagycsütörtök, amely nemcsak vallási, hanem történelmi szempontból is figyelemre méltó.
Az utolsó vacsora napja
Nagycsütörtök az a nap, amikor Jézus utoljára vacsorázott együtt a tanítványaival — innen is ered a jól ismert „utolsó vacsora” kifejezés. Ezen az estén Jézus megmosta tanítványai lábát, ezzel példát mutatva az alázatosságból és a szeretetből. Ezután megalapította az Eucharisztiát, vagyis a szentáldozást, ami a mai napig a keresztény liturgia egyik legfontosabb része.
Mit jelent ma Nagycsütörtök?
A templomokban ezen a napon különleges szertartások zajlanak. A mise végén elnémulnak a harangok, és csak húsvétvasárnap hajnalban szólalnak meg újra, amikor a hívek Jézus feltámadását ünneplik. A hagyomány szerint a harangok „Rómába mennek”, hogy ott gyászoljanak, és csak a feltámadáskor térnek vissza.
Hagyományok itthon és máshol
Hazánkban is vannak különleges nagycsütörtöki szokások. Egyes helyeken például kereplőkkel helyettesítik a harangokat, máshol lábmosást végeznek a templomokban.
Olaszországban és Spanyolországban ilyenkor különleges körmeneteket rendeznek, amelyek látványos díszletekkel és zenével elevenítik fel a szenvedéstörténetet.
A csendes este üzenete
Nagycsütörtök egy különleges, kissé melankolikus, de mégis reményteli nap. Arra emlékeztet, hogy a legnehezebb időkben is ott a szeretet, a hűség és a remény. Egy kis elcsendesedésre, befelé figyelésre is hív — még a mai, rohanó világban is.
