Megszépült Kincsem istállója Gödön

Gödön a Kincsem Udvarházban felújításra került a „csodakanca” volt istállója. A felújítást a Göd Fejlődéséért Közalapítvány folytatta le, a beruházás Pest Vármegye támogatásával valósult meg.

 

A májusi átadó ünnepségen Szilágyi László alpolgármester avatta fel a megszépült helyiséget. A volt alpolgármester külön méltatta az alapítványban dolgozó Pőcze Norbertet, Böjte Zitát és az alapítvány kuratóriumának elnökét Fülöp Zoltán volt alpolgármestert. Szilágyi László megemlítette, hogy jövőre lesz Kincsem születésének 150. évfordulója, igy külön öröm, hogy megújulhatott a gödi „szálláshelye”.

Átadó ünnepségen Pőcze Norbert, Szilágyi László és Fülöp Zoltán (2023. május 13.)
Átadó ünnepségen Pőcze Norbert, Fülöp Zoltán, Böjte Zita és Szilágyi László (2023. május 13.)

Kár, hogy a gödi időközi polgármester választás hajrájában került átadásra az istálló, igy sajnos mi is lemaradtunk az eseményről.

 

A „csodaló”, a „Hungarian Wonder” történelmet írt versenyeredményeivel, amelyeket a mai napig nem tudott egyetlen négylábú sporttársa sem megismételni. Angliától Kínáig ért a Kincsem-láz, igazi „világsztár” volt, akinek a neve mellett rendre ott szerepelt egy településé is, Gödé.

 

A világverő csikó 1874. március 17-én született gróf Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán. A szülők angol telivérek, az apa Cambuscan, az anya Waternymph (Vízisellő). A „szögsárga, nyakigláb, csont és bőr, mélyen tűzött nyakú egyéves kanca” 1875 őszén került Gödre – Hesp Róbert telepére –, hogy szakértő kezek között valódi versenylóvá váljon. A tehetség – nomen est omen: a kincs – megérkezésekor mindenki sejtette, hogy nagy dolgok vannak készülőben.

Hesp Róbert tréner Kincsemmel és zsokéjával Harry Wainwrightel Hoppegartenben, 1879. július 18-án. Heinrich Schnaebeli színezett fotográfiája.

 

A Kincsem-telep a 18. század végétől a 19. század közepéig – Kódi (Gödi) csárda néven – fogadóként működött, majd ezt követően lett belőle versenyistálló. Az épületegyüttes két részből, istállóból, valamint lóápolói lakásokból állt. Közöttük szögletes, murvával felszórt udvar terült el, közepén a híres kúttal, melynek vízén kívül Kincsem mást nem volt hajlandó meginni – legalábbis a legenda szerint.

A diadalmenetét Kincsem 1876. június 21-én kezdte meg, amikor a berlini Criteriumban „feltartva” (fél gőzzel) nyerte meg a versenyt. Utolsó futására 1879. október 21-én került sor Budapesten, ahol a 2400 méteres Kanca-díjon elsőként ért a célba. Egy sérülés miatt rövid, alig négyéves sportpályafutása során összesen 54 alkalommal állt rajthoz, s ez számára 54 futamgyőzelmet jelentett.

Tenyészkancaként öt csikónak adott életet, leszármazottai napjaink lóversenysportjának aktív szereplői. 1887. március elején Kincsem kólikát kapott, s néhány nap múlva, 17-én hirtelen és váratlanul kimúlt. Csontváza a Mezőgazdasági Múzeumban látható.

Gödön, az egykori Kincsem-istálló előtti téren 2016 májusában avatták fel a legyőzhetetlen versenyló életnagyságú bronzszobrát, Tóth Béla szobrászművész alkotását.

 

Kincsem emlékét Gödön az eddig említettek mellett park, óvoda, utca és egy vonósnégyes is őrzi.

 

Ilyen volt.
Ilyen volt.
Felújítás közben Pőcze Norbert és Fülöp Zoltán

 

Ilyen lett Kincsem istállója.

forrás:

god.hu, Böjte Zita Facebook

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük