Múlthéten Vajda Viktóriát, a Momentum gödi és pest vármegyei politikusát támadták. Koholt vádakon alapuló lejárató bejegyzést osztogattak róla Gyurcsány Ferenc pártjának helyi prominensei.
A Momentum után az MSZP következett.
A DK választókerületi elnöke posztolt arról, hogy árverésen árulja Dunakeszi Város Önkormányzata egy a Magyar Szocialista Párt által korábban bérelt ingatlant.
Tonzor Péter, aki információnk szerint maga is MSZP tag volt, azt állította, hogy az MSZP évek óta amúgy sem működik Dunakeszin. Ezzel szemben 2019-ben, és 2022-ben is közösen indultak a DK-sok az MSZP-vel. Magát Tonzor Pétert is támogatta az MSZP 2019-ben. Tavaly az ellenzék közös jelöltjének, a párbeszédes Dorosz Dávidnak MSZP-s kampányfőnöke volt.
Az ellenzéki csatározás eljutott a legkardinálisabb kérdésig. Ki is az ellenzéki képviselő? A DK-sok szerint az MSZP-sek sem azok, ahogy korábban a momentumos Vajda képviselő asszonyt árulózták le a DK szimpatizánsai. A DK-sok által nem ellenzékinek tartott politikusokban azonban van egy közös: az utolsó választáson magabiztosan nyerték saját körzetüket a kormánypárti jelölttel szemben. A választópolgárok másképp vélekednek arról, hogy ki az ellenzéki és ki nem, mint Gyurcsányék. Arról se feledkezzünk meg, hogy idén Jászberényben egy DK mentes ellenzéki összefogás szintén magabiztosan nyert a fideszes támogatással induló jelöltekkel szemben.
Nem ez volt az első eset, hogy Tonzor Péter ellenzéki politikusokat támadott. A DK által elbukott miniszterelnöki előválasztás után Molnár Zsoltot az MSZP politikusát „táskásembernek” titulálta, míg saját támogatóját, az MMM politikusát Lukácsi Katalint egyszerűen Fidesz provokátornak nevezte, miközben Lukácsi Katalin sosem volt tagja a Fidesznek.
Vajon a helyi DK-sok saját elhatározásból támadják a szövetséges pártok képviselőit, vagy ez egy országos akció Gyurcsányéknál? Felkészül az LMP és a Jobbik?
A fenti témával kapcsolatban kérdésekkel fordulunk az MSZP-hez, a Momentumhoz és a DK-hoz, hogy a pártok vezetői mit gondolnak a helyi csatározásokról, nem veszélyezteti-e ez a politika a 2024-es együttműködést, vagy az összefogás a 2022-es választásoknál valóban felbomlott?
