Kezdektől a gazdasági összeomlásig

2019 őszén meglepő fordulat történt az önkormányzati választáson: az addig csendes Duna-parti városban. Gödön három ciklus után vesztett a Markó József által vezetett Fidesz-KDNP többség. 12 mandátumból 8-at az ellenzéki összefogás által indított jelöltek nyertek el. 3 Momentumos, 2 DK-s, 1-1 Jobbikos és LMP-s, illetve egy független képviselő. Fiatalok voltak, tettre készek, többségében még gödiek is. Szóval minden adott volt, hogy valami jó legyen a városnak. De három évnyi mélyrepülés, csőd és teljes alkalmatlanság mutatja, hogy a fiatalos lendület csak látszat volt, az elképzelés és jövőkép nélküli vezetés előtt. Ha történtek is lépések, azok többségében nem a gödieknek kedveztek.

2019 végén 4 milliárd forint volt Göd számláján, ennyi plusszal adta át Markó József Balogh Csabának a kasszakulcsot. A 2022-es költségvetésnél már mínusz 2 milliárdos működési hiánnyal kalkuláltak. Miközben a törvények szerint működési hiánnyal nem is tervezhető egy költségvetés. (111. § (4))

Miközben Göd megállt, a belső harcok állandósultak, és az alkalmatlan vezetés hibát hibára halmozott. A napokban derült ki, hogy 39 Pest Megyei településsel szemben Gödnek nem sikerült állami rezsitámogatásban részesülnie. Az okot nem tudni, mert Göd polgármestere „önkéntes száműzetésbe” vonult. A képviselő-testület, mint munkáltatójának elfogadott korábbi döntésével szemben önkéntesen szabadságolta magát.

Kttv. 225/A. § (1)  A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

A hétvégén kiderült, hogy Gödön nagyságrendileg pont annyit költenek az önkormányzat személyi kiadásaira, mint a kétszer akkora Dunakeszin. Arra is fény derült, hogy Balogh-ék 2021-ben valószínűleg elfelejtették beszedni a telekadót Gödön.

A Balogh Csaba-vezette ellenzéki összefogás teljes alkalmatlanságát mutatja, hogy a kiadások folyamatosan emelkednek. 2022-re meg is duplázódott a Markó-érához képest. 2020 előtt a Markó József-vezette önkormányzat rendszeresen 3 milliárd forint környékén tartotta a kiadásokat, 2020-tól kezdve ez folyamatosan növekszik. 2022-re 6,1 milliárdos kiadást terveztek, szemben a 4 milliárdos bevétellel.

A megduplázódott kiadásokat úgy hozták össze, hogy a bevételek nem érik el a 2017-es szintet. Folyamatosan megy a kommunikációs hadjárat, hogy a különleges gazdasági övezet és az elvett Samsung-os adók miatt nem történik semmi, persze ez sem igaz, mert nagyon sokan nagyon jól járnak a vezetésükkel, csak épp nem a gödiek.

A Samsung SDI-től egyetlen egyszer érkezett iparűzési adó Gödre, méghozzá 2019-ben, már Balogh Csaba regnálása alatt. Ha megnézzük a bevételeket és a kiadásokat éves bontásban, látszik, hogy semmivel sem gazdálkodnak kevesebb pénzből, mint a korábbi években, Markó alatt. Az érthetetlenül és indokolatlanul megemelt kiadásokról sem a kormány, sem az elvett Samsung-adó nem tehet. Felmerül a kérdés, hogy miként sikerült 3 év alatt megduplázni a kiadásokat? Teljesen felelőtlenül, csak a tavalyi évre 2 milliárdos lyukat ütöttek Göd költségvetésén. A gödiek jövőjét élik fel, úgy, hogy nem látszik, hogy mire megy a pénz.

(A 2019-es évet kihagytuk, mert a Samsung  iparűzési adója, illetve a Samsunggal összefüggő egyéb önkormányzat bevételek és kiadások, nem teszik lehetővé a többi „normál” évvel történő összehasonlítását)

A térség egyetlen települése lett Göd, ahol nem épül új bölcsőde.

Az alkalmatlan összefogás díszvezére, Balogh Csaba még a veszélyhelyzet alatt úgy döntött, hogy nem kell új bölcsőde Gödnek. Korábban még a Markó-vezette önkormányzat pályázott sikeresen, és nyert közel 500 milliót egy új bölcsőde felépítésére. Ezt a pénzt az összefogás vezére egy mozdulattal visszautalta az államnak. A gödiek nem értik, hogy miért, miközben Dunakeszi, Sződliget és Vác is új bölcsődével gazdagodik.

Vajon az akkor visszaadott 500 millió forint nem befolyásolta a kormány mostani döntését? Ha akkor nem kellett 500 millió, akkor mire alapozva járna most állami támogatás Gödnek?

Folyamatos harcban állás, mindig mindenkivel

Göd elmúlt 3 évét a folyamatos harc jellemzi. Balogh Csaba harcolt már mindenkivel, szövetségeseivel, a Samsunggal, a kormánnyal, a Fidesszel, valaki szerint saját démonjaival. 4 hónappal a megválasztása után már nyilvánosan harcba lépett a kormánnyal. 2020. március 7-én arról posztolt, hogy

„tegnap megjelent a kormány rendelet … a gödi ipari-innovációs fejlesztési terület kialakításával összefüggő infrastruktúra-fejlesztésekről. Bár ez támogatásról szól, sajnálattal vettem észre, hogy a korábbi tárgyalásaink eredményét nem tükrözi. Az élő tárgyalásokon … az önkormányzat kéréseit tiszteletben tartották és elfogadták. Javaslataink nem csak egyszerűen a lakossági igényeket fogalmazták meg, hanem szakmailag is megalapozottak voltak.”

Milyen önkormányzati kérések, milyen szakmai szempontok? Az önkormányzat nem tárgyalt és nem döntött ilyen ügyekben.

2020 április elején az ún. ellenzéki vezetésű „szabadvárosokhoz” csatlakozott Balogh Csaba.

„Felszólítjuk ezért a kormányt, hogy vonja vissza az eddigi megszorító intézkedéseket és a gazdasági és szociális válságkezelés lépéseiről haladéktalanul kezdjen egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.”

2020. áprilisában már nem csak a kormánnyal harcol Balogh, hanem megkezdte a szövetségeseinek a levadászását. Hangfelvétel bizonyítja, hogy 2020 áprilisában feleségével, Vajda Viktóriával mindenkit meglepve, különálló momentumos frakciót alakítanak, ezzel szétverve a közös ellenzéki frakciót.

2020. április 17-én a kormány létrehozta a KGÖ-t. Az állította Balogh, hogy

„A Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a jövőben a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti.”

Ezzel szemben látjuk, hogy a bevételek nem csökkentek, megegyeznek a korábbi évekkel, a kötelező feladatok ellátását a kiadások indokolatlan elszállása veszélyezteti.

A Balogh Csaba vezette ellenzéki összefogás szétesett. Ám a harc nem ért véget.

Balogh saját alkalmatlanságát volt szövetségeseink lejáratásával és ellehetetlenítésével álcázta. A hangfelvétel titokban tartásával azt a hamis látszatot keltették, hogy a DK-s, LMP-s, és Jobbikos képviselők verték szét az ellenzéki frakciót, ám a hangfelvétel bizonyítja, hogy pont ő és a felesége volt az, aki pontot tett a közös ellenzéki frakcióra.

Az ellenzéki leszámolás odáig fajult, hogy Balogh Csaba hatrendbeli joggal való visszaélést is elkövetett csak azért, hogy megszabaduljon két alpolgármesterétől. Ma ott tartunk, hogy a 8 fős összefogásból már csak Hives Gábor és Balogh Csaba felesége nem volt alpolgármester Gödön. De két év még hosszú idő.

A teljes összeomlást és alkalmatlanságot jól példázza, hogy a 8 képviselőből 2-t tavaly már nem tudtak meggyőzni arról, hogy megszavazzák a kétmilliárdos működési hiánnyal beterjesztett költségvetést, csak külső segítséggel sikerült megalkotni a rendeletet.

Gödre importált barátok, szakértők és kétes alakok

Balogh Csaba és szövetségesei számtalan „szakértővel” és „tanácsadóval” vették körbe magukat. Az ország teljes területéről özönlöttek az okosabbnál okosabb megmondó emberek.

Lássuk, honnan is érkeztek „segítők”: Eger, Heves, Nyíregyháza, Győr, Salgótarján, Pécs, Nagykanizsa, Szada, Budapest, Debrecen mellett feltűnt Óbarok lemondott polgármestere is.

Olyan sikeres emberek is Gödre kerültek, mint Lucsik János, a Sólyom Airways Hungary mindenese. Lucsikot közbeszerzési tanácsadónak szerződtették.

Gödre érkezett Csáki Zsigmond, Heves korábbi polgármestere, aki azzal került a sajtó figyelmébe, hogy fizetésképtelen lett  a települése, és nyíltan rasszista kirohanásokat intézett a romák ellen.

Gödön közbeszerzési tanácsadó a debreceni Bákonyi László, akinek kétes ügyeiről még maga Balogh Csaba is részletes tényfeltáró írást közölt.

A TESZ élére sikerült olyan vezetőt találni, akinek több kétes cégügye is volt. Az sem zavarta a gödi képviselőket, hogy a megválasztani kívánt TESZ vezetőhöz köthető cégek ellen végrehajtások sorozatát rendelték el.

Bírósági papírjuk van arról, hogy nem tartják be a törvényeket.

Az összefogás mélyrepülését jól mutatja, hogy a bíróság hatrendbeli joggal való visszaélés miatt elmarasztalta az önkormányzatot, az alpolgármesterek cseréje okán.

Az elmúlt 3 év „sikerei”:

• elvesztették Göd ötödét
• 3 év alatt 5 alpolgármester volt Gödön
• 3 év alatt volt 9 TESZ vezető
• 3 év alatt 7-szer változott az önkormányzati Kft. ügyvezetője
• 3 év alatt több, mint 40 ember távozott a Polgármesteri Hivatalból
• Megépült az Alkotmány utca, igaz jóval a piaci ár felett, és már fel is kellett bontani, mert nem volt megfelelő a lejtése
• Lebontásra került az alsógödi csónakház, azóta csak a megalomán tervekre tízmilliókat költöttek, a hajók évek óta a szabad ég alatt vannak. A befejezésre esély sincs, 2021 nyara óta egyáltalán nem volt napirenden sem.
• Elvesztették a Kék Duna üdülő használati jogát, itt óvoda működött, és a GSE használhatta a sportcsarnokot, illetve a csónakházat, de a Nemzeti Vagyonkezelő visszavette a területet.
• 3 év alatt 3-an is kiléptek abból a pártból, ami mandátumhoz segítette őket, igaz Szilágyi László továbbra is szívesen vesz részt DK-s rendezvényeken.
• Brutálisan megemelték az építményadót.
• 10-szeresére emelték a zöldhulladékok elszállítását
• Az ország legmagasabb bölcsődei hozzájárulását vetették ki
• Megszűntek a gödi kulturális programok.
• Gondozatlan és szemetes a város.
• Világrekordot jelentő áron vásároltak földgázt.
• A városi kitűntetések átadásán senki nem volt ott, a műsorvezető adta át a díjakat
• stb… A ciklus majdnem fele még előttük áll.