Minden évben hatalmas hitvita alakul ki, hogy mit szabad, mit nem, mi magyar és mi nem, mi keresztényi és mi nem. Kedvenc mondásunk, hogy Magyarországon Mindenszentek van és nem Halloween.
Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este, október 31-e, a halloween ünnepe.
Mindenszentek ünnepe 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először, ekkor a megemlékezés napjának nevezték. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette, mely nap 2000-től Magyarországon ismét munkaszüneti nap lett.
A halottak napját 998 óta ünnepeljük. November 2-án, a mindenszenteket követő napon tartjuk az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért. Ez a napot Szent Odiló bencés apát 998-ban vezette be emléknapként, melyet a 14. század elejétől a katolikus egyház is átvett.
Mindenszentek:
A római katolikus egyház saját ünnepe, ami azonban az ősi kelta hagyományokon alapul. Az ősi kelta, Samhain pogány ünnep jelenti az alapját. Ez a kelták számára az újévet jelentette, és a tél és a sötétség kezdetét. Úgy vélték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei visszatérhetnek, és összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Azért, hogy a lelkek minél kevesebb bajt okozzanak, az emberek ételt és állatot áldoztak fel nekik. Ez a pogány, halottakra emlékező ünnep él tovább mindenszentek ünnepeként.
Halottak napja:
A halottak napja az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért kerül megtartásra. A katolikusok november 2-án tartják, a mindenszenteket követő napon.
Az ókori rómaiak a holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnepet február 22-én tartották. Ekkor a római családok egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl az ünnep komorságát.
Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy mindenszentek napja után emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről. Ezen a napon imádságot mondanak az elhunytakért. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak. Az eredetileg katolikus ünnepet más felekezetek is átvették.
Halloween:
Halloween gyökerei is a kelta Samhain ünnephez nyúlnak vissza. Úgy vélték, hogy a túlvilághoz vezető kapuk ezen a napon megnyílnak, így azon az elhunytak szabadon átkelhetnek. Így hát hatalmas tábortüzekkel és ijesztő jelmezekkel próbálták meg távol tartani őket.
A halloween ünnepet az ír és a skót bevándorlók vitték el Amerikába, és október 31-én tartják. Az írek faragtak először karórépából lámpást, melynek alternatívája lett a mai tökfaragás. Az ünnepkör egyik célja, hogy a szellemek ne találjanak vissza egykori otthonukba, így meg kell téveszteni őket. Ezért bújnak jelmezbe, és festik ki az arcukat az emberek ezen a napon. A legnépszerűbb jelmezek ilyenkor a vámpírok és a különféle csontvázak, de elmondható, hogy minél ijesztőbb valaki, annál jobb.
Összefoglalva, mind a Mindenszentek, mind a Halloween ugyanarra az ősi kelta Samhain ünnepre alapszik, tehát ha az egyiknek van létjogosultsága, akkor a másiknak is. Valaki mindkettőt ünnepli, valaki csak az egyiket, valaki pedig egyiket se.
