Hlavács Judit válaszolt az Alkotmány utcai lakók felháborodására

Hlavács képviselő asszony leírja, hogy örüljenek a lakók, hiszen a tervezők gyakorlatilag az összes fát kivágták volna az Alkotmány utcában. Vajda Viktóriával – a körzet képviselőjével – elérték, hogy a cukrászda mögötti japánakác megmaradjon. A polgármesteri hivatal osztálya ennek a fának a védelme érdekében módosíttatta a terveket a tervezőnél. Magyarul a terveket is az önkormányzat/polgármesteri hivatal rendelte meg. Vajon érkezett olyan kérés a városvezetés részéről, hogy a fákat védjék meg? Feltehetőleg nem, hiszen akkor nem készült volna tarvágással egyenértékű terv.

2022-ben nem lett volna szerencsésebb olyan tervezőt választani, aki nem kivágja a fákat, hanem megmenti azokat?

A képviselő asszony leírja, hogy a kivágandó fák nem egészségesek, lehet szerencsésebb lett volna, ha csatol valami tanulmányt, vizsgálati jegyzőkönyvet, mert ez így inkább tekinthető személyes véleményének, mint ténynek.

Képviselő asszony aggódik a csapadékvíz miatt is. Szerintünk a fák pont, hogy felszívják a csapadékot, a csapadékvíz elvezetését a fák nem akadályozzák.

A képviselő-asszony jó politikusként egy bekezdésen belül örül a fák helyén létesülő parkolóknak, illetve reményét fejezi, hogy a több parkoló majd környezettudatosabb irányba neveli a gödieket.

„És remélem – valamint azon leszek – hogy az Alkotmány utcai parkolók a környezetbarátabb közlekedéshez vezető első lépésként szolgáljanak. Ehhez persze nem csak akarat (és politikai többség) kell majd, hanem szemléletváltás is – biztos vagyok benne, hogy csak tiltással nem fogunk semmire sem menni, egyszerre kell a zöld közlekedés feltételeit javítani és az emberek gondolkodását megváltoztatni ahhoz, hogy valódi eredményt érjünk el.”

Nem lett volna egyszerűbb, ha alapból nem parkolókat terveztetnek oda, hanem kerékpártárolókat, vagy szélesebb járdát?

A zöldsávok és fahelyek sikerének kulcsa a hosszú távú tervezésen múlik, melynek alapja a zöldfelületek és fák városi szerepének megfelelő értékelése. Előnyösen változhat a hozzáállás, ha úgy tekintünk ezekre, mint zöld közmű vagy mint zöld épület. Ezt a megfelelő tervezési folyamatot szükséges kiegészítenünk a városi hatásokat mérséklő objektumokkal vagy folyamatokkal ahhoz, hogy 50-100 év múlva az általunk telepített fasorok még mindig pompázhassanak nagyvárosaink utcáin.

forrás: godhangja.blog, FAHELYEK ÉS ZÖLDSÁVOK VÉDELME A VÁROSI UTAK MENTÉN

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük