Már most egymásnak estek az ellenzéki pártok. Az elmúlt hónapok semmittevését nehezen viselik és a felhalmozódó feszültség szépen lassan a felszínre tőr. A Momentum elnöke Donáth Anna Márki-Zay Péterbe szállt bele, Márki-Zay pedig ellenzéki árulókról és az őt elgáncsolni próbáló fideszes ügynökökről beszél folyamatosan.
Egy ellenzéki országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy „heten hétfélét gondolunk szinte mindenről, azon kívül, hogy az Orbán-kormányt le kell váltanunk. Így elég nehéz dönteni bármiről”.
A patthelyzetet mutatja, hogy két párt is szórólapozós kampányt tervezett december elejére a saját egyéni jelöltjeinek, de a közös kampányközpontból szóltak, hogy várják meg vele, hogy legyen közös dizájn – csakhogy nem lett meg, és így az idei szórólapozások elmaradtak.
A teljes bénultság és fásultság közepette került napvilágra a Márki-Zay Péter által(?) rendelt 2000 fős mintán alapuló közvéleménykutatás. Ebből egyértelműen látszik, hogy a nagy valószínűséggel a Fidesz-KDNP nyeri a jövő évi választást, ha csak nem lesz teljes politikai zűr a kormánypártok soraiban.
A felmérésből kitűnik, hogy választópolgárok nem akarnak kormányváltást. A teljes lakosság körében csak 43 százalékra mérték azok arányát, akik kormányváltást szeretnének.
A közvélemény-kutatás főbb – és ugyancsak elég meglepő – megállapításai közé tartozik, hogy az ellenzéki szavazók egy jelentős része valójában nem akar kormányváltást és a közös listán várhatóan nem voksolnának az ellenzékre.
Az olyan kis pártok, amelyek vagy így, vagy úgy de szemben állnak, mind a Fidesszel, mind az MZP által vezetett ellenzékkel sikeresek lehetnek. A Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt esélyes arra, hogy önálló frakcióval képviseltesse magát 2022-től a Parlamentben.
A közvéleménykutatásból egyértelműen látszik, hogy a 32%-os ellenzéki támogatottságot 3 párt adja össze. A Jobbik, a DK és a Momentum mozgalom rendelkezik csak valós támogatottsággal. Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP támogatottsága szinte nulla, ők valódi potyautasok ebben az összefogásban.
Az MSZP megszűnése valószínűleg senkinek se fájna. A Párbeszéd eddig sosem indult egyedül választáson, sosem voltak a parlamenti bejutást jelentő 5%-os támogatottság fölött, egyetlen politikai sikerüknek az tekinthető, hogy remekül menedzselték azt a semmit, amit politikai terméknek nevezhetünk és ügyesen kimaxolták magukat a tárgyalásokon, így például számtalan alpolgármesteri pozícióra tettek szert 2019-ben. Az MSZP-vel kötött házasságuk azonban végleg megpecsételte a sorsukat. Egyetlen arcuk Karácsony Gergely volt, aki előbb szánalmás előválasztási násztáncba kezdett Márki-Zay-val, majd a Városháza eladása körül kialakult balhéból nem tud hetek óta kikeveredni, folyamatos önellentmondásba kerülve, egyre mélyebbre ássa magát. Karácsony nélkül a Párbeszéd végleg eltűnhet, de ez nem is baj.
Az LMP lenne az egyetlen párt, amelynek megszűnése negatívan érintené a magyar közéletet. A feltételes mód csak azért áll fenn, mert az LMP létének elmúlt 10 éve nem szól másról csak a belső viszályról, a párton belüli harcokról és vezető arcok rendszeres és módszeres kinyírásáról. A Párbeszéd kiválásával kezdődött, majd Schiffer András “eltávolításával” folytatódó belső harcok vezettek oda, hogy vezető arcok nélkül maradt a párt. 2022-ben Schmitt Mária fia, Ungár Péter vezeti a zöld párt listáját.
Miért nyújt mentőövet a DK, a Jobbik és a Momentum a mérhetetlen társadalmi támogatottsággal rendelkező mikro pártoknak?
2022-ben feltételezhetően ismét elvesztik a választást. Lehetőség lenne megújítani az ellenzéket és elsüllyeszteni azokat a szervezeteket, amelyek ismét csak akadályoznák a 2026-os felkészülést.
A DK, a Jobbik és a Momentum akár közösen indulva, akár külön-külön biztos, hogy megerősödve jönne ki a tavaszi választásból. Gyurcsány párton belüli pozíciója megdönthetetlen, Jakab Péter már leszámolt a belső ellenzékével. A Momentum pedig Fekete-Győr ámokfutása után újra lendületbe kerülhet visszanyerve azon szavazókat, akiket „nemtudom” András személye elmozdított a párttól, bár Fekete-Győr listán szerepeltetése még gondot okozhat a pártnak. Kérdés, hogy Donáth Anna van-e olyan erős politikus, mint Jakab, vagy Gyurcsány, és leszámol-e Fekete-Győr örökségével?
kiegészítés: Friss hír, hogy kirúgták a kutatócégeket, de nem a mérési eredmény hibái miatt, hanem mert kiszivárogatatták azt. Ezzel elismerték a korábban közölt adatok valódiságát.
C.Z.
Az oldalunkon megjelenő valamennyi vélemény, elemzés az azt elkészítő véleményét tükrözi. A kiadó a megjelent cikkekre, véleményekre, elemzésekre semmilyen felelősséget nem vállal.
Véleménye van, ossza meg velünk:
szerkesztoseg@tersegitenyek.hu